1891 november 15-én született egy Heidenheim an der Brentz nevu faluban, Ulm közelében. Értelmiségi családból származott: apja tanított anyja pedig Wurtenberg kormányzójának lánya volt. Az ifjú Rommel eredetileg mérnök szeretett volna lenni, de végül 1910 júliusában belépett a hadseregbe: a helyi 124. Wurtenbergi regimentben szolgált segédtisztként, Igen hamar tizedesi, majd ornagyi rangra tornázta fel magát, az elso világháború alatt többször is kitüntették hosiességért. 1914 szeptemberében megsérült a lábán, mikor három franciának rontott neki, mert kifogyott a loszere, ezért 1915-ben meg is kapta az elso vaskeresztjét. Az elso világháború elso felében eleinte a keleti fronton szolgált, majd visszakerült a kárpáti frontra, ahol Mount Casnában és Caporettóban harcolt - hamarossan megkapta a Pour le Merite kitüntetést (csak idosebb ezredesek szokták megkapni) és kapitánnyá léptették elo. A két világháború között a Potsdami Katonai Akadémián tanított, majd az újabb világégés kitörésekor vezérornagyi rangban szolgált Hitler személyes testoreként Hitler személyes testoreként a lengyelországi hadjáratban. 1940-ben saját kérésére a hetedik tankhadosztály parancsnokává léptették elo, amely részt vett a franciaországi invázióban. Májusban Rommel hadosztálya élén kemény küzdelmek során átkelt a Meuse folyón, majd egészen Araszig jutott. Itt két brit hadosztályba botlott, amelyek elég nagy veszteségeket okoztak a német gyalogságnak. Egy ideig úgy tunt, hogy az angol tankok szétverik Rommel seregét, de a brit tankok nagy részét végül is néhány Flak légvédelmi ágyú pusztította el: ezután ezt a fegyvertípust tankgyilkosnak nevezték el. Az angol tankok megsemmisítése után Rommel Abbeville -en keresztül Rouene keresztül egész a nyugati parton Dideppeig-ig hatolt, majd júniusban körülvették Cherburg városát is. A Rommel vezetése alatt álló tankhadosztályt a francia hadjárat alatt szellemhadosztálynak nevezték el, mert soha senki nem tudta, hogy hol található - néha még a német hadvezetés sem ! Rommel sikere foleg ezen a rendkívüli gyorsaságán alapult. Emberei elismerését hamar kivívta azzal, hogy mindig az elso vonalban volt, mivel úgy gondolta, hogy a parancsnoknak folyton a serege mellett kell lennie. Feletteseit gyakran bosszantotta azzal, hogy ha túl sokat zavarták egy ido után egyszeruen lecsapta a telefont. Rommel nem sokat törodött velük gyorsan rájött, hogy felettesei sokkal tehetségtelenebbek nála. A franciaországi gyozelem után Rommelt visszarendelték a Berlinbe, ahol rábízták az Afrika Korps vezetését. 1941.II.12-én történt meg a német Tripoliszban (Líbia) partraszállás az olasz miniszterelnök Benito Mussolini kérésére. Bár az olaszok számbeli fölényben voltak ezen a fronton 1940 decenberében az olasz arcvonal összeomlott és ettol kezdve az angolok veszik át a kezdeményezést és folyanatossan nyomulnak elore. Rommel személy személy szerint igen rossz viszonyban volt olasz kollégáival, akiket az angolok elleni kudarcok demoralizáltak. Rommel nem hagyta magát hasonló sorsa jutni, és a Franciaországi hadjáratban remekül bevált Blitzkrieg-technikát alkalmazva visszaverte az angolokat El Agehilánál és Mers Begánál. Az angolok meghökkenve a váratlan kudarcok miatt kétségbeesetten vonultak vissza a német tábornok elol, akit félelemmel vegyes tisztelettel Sivatagi Rókának neveztek el ellenfelei. A titulust azzal nyerte el, hogy folyton változtatta taktkáját és ezzelállandóan becsapta az ellenséget. Marsallá léptették elo (ötvenéves korában o lett minden idok legfiatalabb marsalja). A tankgyilkos Fllak ágyúknak köszönhetoen Rommel újabb sikereket ért el. Az ágyúkat U alakban helyezte el, majd kisebb egységekkel hozzájuk csalta, majd amikor megfelelo távolságra értek tüzet nyitoot rájuk. A hatás nem maradt el. Az arabok hosként ünnepelté (Goebbels propagandájának is köszönhetoen) a német "felszabadítót" az angolok, pedig elkeseredett gyulöletükben egy kommandós osztagot küldtak a német fohadiszállásra, hogy Rommelt meggyilkolják - persze sikertelenül: Rommel még csak ott sem volt. Azonban a a Sivatagi Róka sikerei sem tarthattak örökké: az angolok újabb utánpótlásokat kaptak, folyamatos gyozelmek után El Alameinnél legyozték Rommel seregeit. A híres vereség még nem jelentették a németek totális legyozését, de amikor az amerikaiak beléptek az afrikai frontra a kudarc világossá vált. Rommel megbetegedett, és a folyamatos kudarcok egyre inkább aláásták kezdeti lelkesedését. Rá akarták bízni a villámsebességgel megalapított Africa nevu hadosztály vezetését, de Rommel ezr már nem válalta el: hazharepült Németországba. Otthon kitüntették, de már nem engedték vissza Afrikába. Az afrikai hadtest 1943.V.13-án tette le a fegyvert. A szövetségesek 275 000 foglyot ejtettek, amelynek több mint fele német volt. Rommel már a híres el Alamein-i csata óta a háborút reménytelennek tartotta. A német hadsereg fo promlémája az utánpótlás volt: szüköködtek loszerben és felszerelésben is, mivel a az utánpótlást szállító hajók állandóan ki voltak téve a szövetséges légiero támadásainak.Eloször Görögországba, majd Olaszországba küldték, de mindkét helyrol visszahívták. 1944-ben a háború vége felé, o volt a felelos normandiai partraszállás elleni elokészületekért - amikor a németek itt is kudarcot valottak Rommel belátta, hogy a háborút elvesztették. Állítólag ezért vett volna részt a Hitler elleni merényletben - a történészek máig is vitatkoznak ezen a kérdésen. Mindenesetre, amikor az összeesküvés leleplezodött Rommelnek két lehetoséget kínáltak fel: vagy önkezével vet véget életének, és a német propaganda a haza halottjának tekinti, vagy áruloként végzik ki, és így családját is veszélybe sodorja. Rommel az elsot választotta és az ulmi kórházi ágyon saját magának beadott méregtol halt meg. Hatalmas nemzeti gyásztól övezve 1944. október 18-án temették el. Rommel volt talán az egyetlen német parancsnok, akineknevéhez semmilyen háborús bun nem tapad: nemcsak saját emberei, hanem ellenségei is tisztelte. Halála után emlékiratait könyv formában kiadták, fia Manfred pedig a hábrú után Stuttgard polgármestere lett.