A front az ország egész területén végigvonult. Egy német (a Dél) és két szovjet hadseregcsoport (a 2. és a 3. Ukrán Front) erői feszültek egymásnak. Az 1. hadsereg az Északkeleti-Kárpátok védelme után a Felvidéken és Szlovákián át Dél-Németországba szorult; az ismét fölállított 2. hadsereg Észak-Erdélyben vérzett el szeptember 5-étől a tordai harcok során. Az újonnan szervezett 3. hadsereg végigharcolva a Duna-Tisza közét és a Tiszántúlt, Ausztriáig vonult vissza. 1944. október 19-én fejeződött be a Debrecen térségében folytatott páncélos csata, és a 2. és 3. Ukrán Front Malinovszkij és Tolbuchin marsallok irányításával megindult a főváros felé. 1944. december 24-én bezárult a gyűrű Budapest körül, amelynek „háztól-házig” folyó ostroma február 13-áig (Pesté január 18-áig) tartott.
A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat (például: 1944. november. 4. Margit híd keleti része, véletlen robbantás; 1945. január.15 Horthy M. híd (ma Petőfi); 1945. január.16 F. József híd; 1945. január.18 Lánc híd, Erzsébet híd; 1945. január.. 29 Margit híd nyugati része.) Számos magyar város romhalmazzá vált.
A nyugatról a Dunántúlra átirányított 6. SS – páncélos hadsereg a „Tavaszi ébredés” fedőnevű hadművelettel (1945. március 6) tett még egy utolsó erőfeszítést a szovjet vonalak áttörésére Székesfehérvártól a Balatonig húzódó térségben. A 3. Ukrán Front csapatai megállították a német előretörést, és 1945. április 13-ára az utolsó német erőket is kiűzték
A szovjet hadsereg foglalta el és szabadította fel Magyarországot 1945 áprilisának első felében. Angol-amerikai haderő nem vett részt a kelet-közép-európai német csapatok elleni harcban. A szovjet hadsereg magyarországi megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. Ellenséges katonai erőktől kellett elfoglalnia az ország egész területét, hogy tovább nyomulhasson Ausztria felé. Magyarország tehát továbbra is hadműveleti terület maradt. Minden erőforrása elsősorban a szovjet csapatok igényeit szolgálta. A szovjet haderő kiverte a német csapatokat, és megfosztotta a nyilas kormányzatot a hatalomtól; megszabadította tőlük az országot, és ezzel felszabadította annak lakosságát.
Magyarországra egy diktatórikus állam hadereje érkezett és ez behatárolta a felszabadítás adta lehetőségeket, nem adott módot a polgári fejlődést igenlő pártok kibontakozására, tényleges befolyásuk érvényesítésére. A demokratikus erők mégis mozgástérhez jutottak, megvalósíthatták régóta esedékes, a nemzeti érdekeknek megfelelő alapvető követeléseiket.