Egy álmos vasárnap reggelen, 1941 december 7-én a japán repülőgépek váratlan támadást indítottak a  hawaii amerikai flotta bázis, Pearl Harbor ellen. Ez az esemény visszafordíthatatlanul megváltoztatta a háború menetét: az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak és Japán szövetségeseinek, Németország és Olaszország pedig hadba lépett Amerika ellen. A tengelyhatalmak hamarosan szembesültek azzal, milyen félelmetes és elszánt ellenfelet szereztek maguknak.

Pearl Harbor hatalmas tengerészeti támaszpont a hawaii Oahu-sziget természetes öblében. Ez volt- és még mindig ez- az Egyesült államok csendes-óceáni flottájának parancsnoksága. Ezenfelül hét repülőtér, hajójavító szárazdokkok, egy tengeralattjáró támaszpont és nagyobb üzemanyag raktárak találhatók itt. A támadás időpontjában Japán nem állt hadban Amerikával. De a japánok remélték hogy akkora csapást mérnek ellenfelükre, hogy képesek lesznek nagy területeket megszerezni, mielőtt az Egyesült államok magához téren.

A támadást úgy időzítették, hogy az amerikai erők a legkevésbé legyenek éberek. Az okozott kár csaknem 90%-a az első tíz percben keletkezett. A hat repülőgép-hordozóból és 26 egyéb hajóból álló flotta 11 nappal korábban indult el Japánból. Észrevétlenül érkeztek december 6.-ám este a támadási körzetbe, Hawaiitól 450 km-re északra. Mini tengeralattjárók, melyek az öböl vizébe hatoltak, is részt vettek a támadásban. Félórányi mészárlás és zűrzavar után a japán gépek eltűntek az égről

A második csapás
Miközben az amerikai kiszolgáló személyzet a tűzzel viaskodott és a sebesültek ellátásával foglalatoskodott, újabb 170 repülőgép tűnt fel. Egy órán át, köröztek a támaszpont felett, ám ez a második támadás kevésbé volt sikeres. Az amerikai légvédelmi ágyúk mostanra működésbe léptek, így a támadó gépek heves ellenállásba ütköztek.

A japán támadás eredményeképpen 18 hadihajó süllyedt el vagy rongálódott meg, 180 repülőgép pusztult el és 2400 amerikai halt meg. Mindannyian könnyű célpontok volta: az öbölben a hajók kettesével álltak, a repülőtereken pedig csoportjával sorakoztak a gépek. A legsúlyosabb veszteségek az Arizona csatahajón következtek be. Az első támadás során bomba hullott a kéményébe és a robbanás közel 1000 embert ölt meg.

Felébresztették az alvó tigrist
Az Egyesült Államokat mélyen felháborította a támadás és azonnal hadat üzent. A nemzet döbbenten hallgatta Franklin D. Roosevelt elnököt, aki december hetedikéét a „gyalázat napjának” nevezte. Másnapra a háború európai konfliktusból világháborúvá szélesedett. Ez jó hír volt Anglia és Oroszország számára, melyek már e egy ideje harcoltak a náci Németország ellen. Immár mellettük állt az Egyesült Államok, a világ legerősebb  országa. Még Iszoruku Jamamoto admirális, a Pearl Harbor-i támadás elméleti atyja is borúlátóan nyilatkozott tiszttársai előtt: „Félek csak felébresztettük az alvó tigrist.”